Márton Katalin

a Praktiker Magyarország HR és CSR vezetője

1. Miért fontos önnek a művészet és a forprofit összekapcsolása?

 Azért tartom fontosnak, hogy forprofit szereplőként fókuszban legyen a művészet, mert ez egy oda-vissza ható pozitív hatás lehet. Igazi „win-win” szituáció minden szereplőnek, hiszen az üzleti élet tapasztalatai hasznosíthatók lehetnek például a művészeti menedzsmentben, hiszen a művészet óriási távlatokat tud felmutatni az üzleti szereplőknek. A business-lét, a leadership esetén egyre inkább előtérbe kerülnek a „soft” kompetenciák. Ezeket hangsúlyozzuk, ezekre képezzük menedzsereinket és a jövő menedzsereit. A finom kompetenciák közül a kreativitással, a változásra való képességgel, a művészetek integrálásával akár képzési vonalon (például design thinking) elképesztő sikereket lehet elérni egyéni és szervezeti szinten egyaránt.

A másik irány, hogy – hiszem, hogy kis közösségek összefogásával, függetlenül a területtől, ahol tevékenykedünk – együtt tudunk adott esetben mintaként szolgálni, egymást segítve fellépni és minden egyes közös akciónkkal kicsit jobbá tenni a világot, amelyet a jövő generációinak örökül hagyunk.

2. Miként nyilvánul meg munkája során az ön számára lényeges szemlélet?

Igyekszem nyitott szemmel és kíváncsian viszonyulni egy-egy, akár teljesen meghökkentő elképzeléshez is. Fontos ugyanakkor, hogy a hatás, amelyet az adott együttműködés kivált, a szervezet egésze (többé-kevésbé egésze) számára értelmezhető, emészthető legyen. Itt is hangsúlyozom, hogy úgy tudunk a piac szereplőjeként kicsit is alakítani a környezetünkön, ha mi magunk tesszük meg az első lépéseket, támogatjuk egymást – és szerintem ezek az együttműködések akkor igazán hatásosak, ha kizökkenünk, kizökkentjük magunkat – akár a művészetek segítségével (és velük könnyen lehet) – a jól megszokott komfortzónánkból.

3. Mire a legbüszkébb, amit eddigi munkája során elért? 

Arra vagyok a legbüszkébb, hogy olyan szemléletmódot, a világhoz való viszonyulást tudtam mutatni az elmúlt években a csapatomhoz tartozó HR-eseknek, amely szemlélet néha (gyakran) nem a megszokott HR-tevékenységet jelenti kizárólag, hanem jóval nagyobb távlatokat nyit. És büszke vagyok, mert tudom, bárhogy alakul tovább a szakmai életük, ezt a szemléletet a magukévá tették és viszik tovább a nagyvilágba. És büszke vagyok arra is, hogy ez a szemlélet az üzleti élet szereplőinek felkelti az érdeklődését, így ezzel példát tudunk mutatni: így is lehet. 

 

Praktiker honlapja: https://www.praktiker.hu